Néhány gondolat az édesanyákról

Az alvási terv bevezetése a kicsik életében bizony idő-és energiaigényes feladat. Soha nem volt még olyan kliensem, aki azt mondta volna, hogy ebbe nem érdemes belevágni, de mindenki hangsúlyozta: a fantasztikus eredmények eléréséhez bizony sok munkára és fegyelemre volt szükség.

De amint átállnak az egyszerű, kiszámítható szundikálási ütemtervre a gyermekek, s átalusszák az éjszakát, a szülők néha mégis úgy találják, hogy új probléma merül fel nálunk.

Haboznak bármilyen módon eltérni a rutintól, amit megszoktak.

Ez teljesen érthető. Hiszen olyan szörnyű helyzetből lábalnak ki, amiben sem ők, sem a kicsik nem alszanak gyakran hónapokig, majd egy teljesen ellentétes forgatókönyvre váltanak, ahol az anya és a baba nagyokat pihen és alszik, s ez az átállás gyakorlatilag néhány hét alatt bekövetkezik.

Ez nagy előrelépés az egész család életminőségében, és a szülők – elsősorban az édesanyák – valóban rettegnek attól, hogy ezt az új, idillikus állapotot bármi módon megzavarják.

De egy olyan kis csecsemő szülőjeként, aki minden éjszaka és nappal is háromszor csodásan alszik, mégis hogyan kellene a mindennapi teendőit megoldania?

És itt nem a „mikor menjünk el a csajokkal egy lányos estére” kérdésre gondolok, hanem valami olyasmire, hogy például, mégis mikor kellene, mondjuk, elmennie bevásárolni? Bizony gyakran ez is nagy kihívást jelenthet az édesanyák számra, főleg, ha egyedül vannak otthon a picivel addig, amíg az apuka dolgozik.

Hiszen, ha egy néhány hónapos babánál szigorú alvási ütemtervet követ, ami ráadásul remekül működik, akkor körülbelül egy órája marad, amikor feltehetőleg eljuthat az élelmiszerboltba. Vagy a fogorvoshoz, fodrászhoz. Vagy oda, hogy szimplán elláthasson egy olyan alapvető feladatot, amely egy óránál tovább tart.

Ezekre az alkalmakra a következőket ajánlanám:

Először is érdemes kivárni, amíg szépen beállnak a nappali alvások, és kialakul egy jó alvási rutin napközben is. Ezzel körülbelül 2 hetet várnék, utána nyugodtan lehet 1-1 változtatást beépíteni a napi rutinba, nem dől össze a világ.

Milyen gyakran lehet eltérni az alvási tervtől? Azt javasolnám, hogy 5 napból 4-en tartsák be a tervet, egy napnyi változtatástól nem fog minden felborulni. Azonban vigyázzanak arra, hogy ne tegyenek olyat, hogy például 12 napig tartják a tervet, majd úgy döntenek, hogy 3 egymást követő napon felbontják, különben igazán csúnya visszaesésre számíthatnak.

Ha egy program miatt úgy alakul, hogy ki kell hagyni az egyik napközbeni alvást, akkor azt lehet helyettesíteni egy kis babakocsizással, autókázással, de mindenképpen érdemes a délelőtti alvást megtartani, ha már esetleg ki kell hagyni egyet.

Ha például, utaznak és úgy alakul, hogy a babát az autóban kell altatni, akkor tegyen meg mindent, hogy az alvás a lehető leghosszabb legyen. Akár vezessen néhány extra kört az autóval, de hagyják a kicsit aludni, amíg magától fel nem kel. Persze, csak akkor, ha ez kivitelezhető.

Azt, hogy az alvás közepette próbálják meg a babát az ágyába behelyezni, egyáltalán nem ajánlom. Érdemes a kicsit ott aludni hagyni, ahol elszenderedett, mert az ágyba helyezés általában mindig katasztrófához vezet a végén.

Ha a kicsi felébredne azelőtt, hogy igazán kialudta volna magát, nem érdemes ráerőltetni az alvást, úgysem fog menni – inkább várjanak legalább egy órát, mielőtt újra altatással próbálkoznának. Ilyen simán előfordulhat, nem kell kétségbe esni.

Ami a legfontosabb: nyugodtan merjen segítséget kérni arra az időszakra, amíg el kell intéznie valami fontosat. A legjobb, ha a kicsi a saját ágyában alszik el, s Ön úgy adja át a felügyeletet a nagyszülőknek vagy a család egyik barátjának. Rengeteg lehetősége lesz még arra, hogy visszafizesse ezt a szívességet.